Jelenleg minden szakirodalmi forrás szerint kutya, macska esetén a táplálékallergia egyetlen megbízható diagnosztikai módszere az ún. „elimináció és provokáció módszer”, amelyről részletesen itt olvashat.

Táplálék allergének esetében sajnos nem megbízható a vérből végezhető IgE vagy más allergia szerológiai vizsgálat, amely a környezeti allergéneknél jól működik. Ennek az az oka, hogy a táplálékkal összefüggésbe hozható bőrtünetek nem csak allergiás alapon, hanem egyéb módon is létrejöhetnek.

 „A táplálék eredetű bőrtünetekben szenvedő kutyák egy része IgE ellenanyagot termel a táplálék allergének ellen, de a többségükben sem ez, sem más igazolt immunológiai mechanizmus nem mutatható ki, ezért helyesebb nem táplálékallergiának, hanem „Táplálék okozta nem kívánatos bőrreakciónak (= Adverse Food Reactions, AFR)” nevezni a betegséget.” (Forrás: The ACVD task force on canine atopic dermatitis (X): is there a relationship between canine atopic dermatitis and cutaneous adverse food reactions? Andrew Hillier, Craig E Griffin Veterinary Immunology and Immunopathology Volume 81, Issues 3–4, Pages 227-231 (2001) )

„A táplálék allergén IgE-t kimutató tesztek kutyákban alacsony érzékenységűnek, nem specifikusnak és nem megbízhatónak bizonyultak a táplálékallergia diagnózisának felállításában. (…) Emiatt a tankönyvek továbbra is a kizárásos diétát javasolják az egyetlen biztos diagnózishoz vezető módszernek, és az IgE vértesztek kerülését ajánlják, ameddig be nem bizonyosodik azok hasznossága.” (Forrás: The ACVD task force on canine atopic dermatitis (XVI): laboratory evaluation of dogs with atopic dermatitis with serum-based “allergy” tests D.J DeBoer, A Hillier Veterinary Immunology and Immunopathology Volume 81, Issues 3–4, Pages 277-287 (2001))

 „Minden atópiás bőrgyulladásos esetben, amely egész éven át tartó tünetekkel jár, az AFR csakis szigorú eliminációs diétával zárható ki, mivel pontos diagnosztikai kereskedelmi teszt nem érhető el”. (Forrás: Hensel P, Santoro D, Favrot C, et al. Canine atopic dermatitis: detailed guidelines for diagnosis and allergen identification. BMC Veterinary Research 2015;11:196)

Patch-test

2012-ben publikáltak egy  az ún. Patch-tesztet, amelynek során táplálékallergének kivonatát dörzsölve a bőrbe, vizsgálták a betegeknél a táplálékallergia lehetőségét. Ezzel a módszerrel is azt az eredményt kapták, hogy csak a negatív eredményt lehet figyelembe venni, de ebből a szempontból a teszt a szerológiai módszerhez képest jobb eredményt adott.

A vizsgálatok alapján a következő esélyeket lehetett meghatározni:

• A vértesztek segítségével megállapítani, hogy az állat mire allergiás: 63%

• Patch-teszttel megállapítani, hogy az állat mire allergiás: 15-35%

• A vértesztek segítségével megállapítani, hogy az állat mire NEM allergiás: 80-84%

• Patch-teszttel megállapítani, hogy az állat mire NEM allergiás: 99%

Azaz a negatív reakciót adó húsféleségekre az állat jó eséllyel nem allergiás, míg a pozitív eredmény nem mutatott összefüggést a valós érzékenységgel. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a tesztben negatívnak bizonyuló fehérje választása célszerű az eliminációs diétához. (Forrás: Bethlehem et al.: Patch testing and allergen-specific serum IgE and IgG antibodies in the diagnosis of canine adverse food reactions Veterinary Immunology and Immunopathology Volume 145, Issues 3–4, 15 February 2012, Pages 582-589 )