Citológiai vizsgálatnak nevezzük a sejtek mikroszkópos vizsgálatát.  Adott szövetből néhány sejtet általában egyszerű módon nyerhetünk, ezeket egy vékony üveglapra, ún. tárgylemezre juttatjuk. Ezt követően festés után vagy anélkül vizsgálva fénymikroszkóppal, kis nagyítással is jól láthatóak a sejtek.

Lenyomati citológia

Citológiai mintát nedvedző vagy zsíros jellegű bőrelváltozásokból lenyomat készítésével nyerünk, azaz egyszerűen hozzányomjuk a tárgylemezt a bőrhöz. Amennyiben száraz bőrfelületről van szó, egy ragasztószalagot (celluxot) nyomunk a bőrfelszínre, majd azt - festés után - a tárgylemezre. Ezt az egyszerű módszert használjuk leggyakrabban a kutya, macska bőrgyógyászatban, mert a bőrön igen gyakran előforduló baktériumok és élesztőgombák így mutathatók ki a legegyszerűbben és a leghatékonyabban. Bizonyos betegségek más módszerrel nem is azonosíthatók igazán biztosan, csak lenyomati citológia segítségével, mint például a kutyák ún. MOG és BOG-szindrómája. Ez az az állapot, amikor a kutya, macska bőrön kis számban mindig jelen lévő Staphylococcus baktériumok illetve Malessesia élesztőgombák nagy számban elszaporodnak. Amikor a baktériumok nem csak a bőrfelszínen szaporodnak, hanem a bőr mélyebb rétegeiben is, azaz az ún. pyoderma esetén is a lenyomati citológiai vizsgálat az elsődlegesen választandó vizsgálati módszer.

Tamponos citológiai mintavétel

Bizonyos testrészekről vagy bőrelváltozásokból pálcás tamponnal nyerünk mintát, azaz sejteket a citológiai vizsgálathoz, például a hallójáratokból vagy a bőrön található gennyes hólyagokból. A hallójáratokból így nyert citológiai minta, a „fülkenet” az egyik leggyakrabban használt módszer, amit minden fülgyulladásos kutya és macska betegnél javasolt lenne elvégezni. A fülkenetben szintén baktériumokat, élesztőgombákat és esetenként fülatkákat azonosíthatunk. A fülkenet elemzése azonnali segítséget nyújt a megfelelő hatóanyagú fülcsepp megválasztásához.

Aspirációs citológia

Bőrduzzanatokból (pl.: daganatok, gyulladásos vagy egyéb szövetszaporulatok, tályogok) a duzzanat megszúrásával (=punkciójával) veszünk mintát, úgy hogy egy kis szívóerőt gyakorlunk a fecskendővel, azaz tulajdonképpen „kiszívjuk” a sejteket. Ezt a módszert aspirációs citológiának nevezzük. Fontos tudni, hogy a daganatsejtek esetében a citológus jóindulatú vagy rosszindulatú kategóriába sorolja a sejteket, de a citológiai vizsgálat mindig csak hozzávetőleges támpontot ad, itt feltétlenül a szövettani vizsgálat eredménye a döntő.